Zsolti egy ígéretét betartva elindította azt a programot, amellyel büntetett férfiak számára tart előadásokat, motivációs beszédet. Az első alkalom Sopronkőhidán volt, ahol egy kisebb teremben az arra érdeklődést mutató rabokkal beszélgetett el hosszasan.
Az előadás 2-3 órán keresztül tartott, ahol a mellett, hogy bemutatkozott és elmesélte élettörténetét mélyebb beszélgetésekre is sor került egy kérdezz felelek formában a rabok és közte.
Az előadása itt is, ahogy már többen láthattátok és megszokhattátok a saját életútját mutatta be, azonban, mint mindig, az adott helyszínhez és hallgatósághoz igazodva. Tehát nem csak a nehéz gyermekkoráról beszélt, de arról is, amely okot adhatott volna számára ahhoz, - persze nem ! -, hogy ő is egy eltévelyedett életpályát fusson be és a bűn útjára lépjen és ki tudja milyen életet éljen. De ez egy fontos momentum, hiszen a rácsok mögött sok olyan emberrel találkozott, akik rossz időben nagyon rossz döntéseket hoztak, és sokan ezt már meg is bánhatták. E mellett szólt arról, hogy milyen élete volt olykor és ezekben a pillanatokban mik voltak azok az erőforrások, amelyek a helyes úton tartották, a tisztesség és becsület útján, még akkor is, ha az adott pillanatban, vagy a közeli jövőben a nehezebb útra lépett ezekkel a döntésekkel. Így a hallgatóság igazán magáénak érezhette a témát. Természetesen a bűn útjáról nagyon nehéz visszatérni, de nem lehetetlen. Előadásának a lényege így két fontos téma köré épült, a helyes döntések és a köré, hogy akármilyen nehéz is, de mindig van egy lehetőség, amelyet járhatunk, és amelyen nem csak a környezetünket tehetjük jobbá, de a lelkünknek is békét teremthetünk. Ez utóbbi sem mindegy, akkor sem, ha már örökre a rácsok mögé szorultunk. Azoknak pedig, akiknek van visszaút a társadalomba, esetleg gyermeket is nevelnek, nagyon fontos, hogy időben rátérjen az igazság, a becsület, a jóság, tisztesség útjára.

Ez az, ami mindig nehéz, nem csak a helyes döntés meghozatala, de maga az út is, sőt, talán ez a legnehezebb.
Zsolti a börtönbe ezért ment, hogy elmondja, tudja, hogy van rossz, de mindenkinek tudnia kell a rossznál is vagy mindig rosszabb, így mindig van egy ok, amiért megváltozzunk, vagy változtassunk, ha más nem saját magunk, akár önzőségből is tehetünk jót magunkkal, miért is ne?
Ez volt az előadás és a beszélgetés lényege, amely nagy sikerrel zárult, hiszen a rabok és az intézményvezetők is nagyra értékelték ezeket az órákat.





